Skip to content

Arrabona újévi üdvözlet

Kedves Barátaim!

Az év vége közeledve, az ember számvetést tesz az ez időben elvégzettekről, és természetesen azokról is, mely ügyek be nem végződtek, vagy akár el sem kezdődtek. Nem szeretnék itt szót ejteni nehéz gazdasági helyzetről, háborúról, járványról, mert mindezek rosszak, de tőlünk teljesen függetlenek. Én úgy vélem nekünk ebben a korban kell élnünk és alkotnunk, annak minden nehézségével és szépségével. Az idei év gazdag volt történésekben, kezdve az emberi oldalával, egyesületünk több új tagtárssal gyarapodott, olyan emberekkel, akik szinte azonnal a sűrűjébe csöppentek a feladatoknak, de meg nem hátrálva vállalták az aktív önkéntes munkát.

Köszönet mind nekik, mind a közös munkát segítő tagtársainknak, barátainknak.

Idén sok energiát igénylő feladatok sora állt előttünk, melyeket sikerrel koronáztunk. Ilyen volt a Győr visszafoglalása a töröktől, melyben mi is igen keményen vettük ki a részünket. Különösen jó volt látni a sok segítőt, hagyományőrzőt, akik be is öltöztek viseletbe, még igazi Schwarzenberg leszármazott is megtisztelt minket jelenlétével, köszönet mindannyiuknak.

A helybeli sajtóval a régi jó kapcsolat ismét helyreállt, a különféle közösségi felületeken egyre másra jelennek meg a dolgaink. Ez azért fontos, mert legalább tudnak rólunk, sőt továbbmenve példát állíthattunk mások elé is. Nem kell tovább a szinte teljes elszigeteltségben küzdenünk céljainkért. További siker volt még a Torkos kastély emlékhely újra alkotása kibővítése. Aminek a fényét még emelte, hogy egy valódi túlélőt is megismerhettünk.

Az idei segítő út nagyszerűre sikerült, nehéz lesz felülmúlni a Somoskán a csángó magyarokkal töltött napot. Olyan minőségű és mennyiségű ajándékot sikerült összegyűjteni, hogy a gyermekeknek karácsonyi ajándék gyanánt osztották ki egy részét a tanítók. A karácsonyi műsoruk megtekintése pedig igazi szívmelengető élmény.

A legnagyobb sikernek mégis azt kell tekintenünk, hogy Győr 15 évi kálvária után visszavásárolja a volt Vaskakast, a várrészt és a Bécsi kapu tér 1-3. sz. alatti épületet. Valóban szégyen, ami ezzel a becses műemlékünkkel történt. 2007. az eladás óta sok idő telt el, és engedtessék meg nekem, hogy elmondjam, egyedül én merészeltem szólni az eladás ellenében, a megtartás mellett. Tanúja ennek a Káptalandombi füzetek 1. száma.

Reméljük a pusztuló, városunk legreprezentatívabb történelmi helyét uraló épületegyüttes sorsa jobbra fordul, nem kell annyit a sajtóban kérlelnünk a figyelmet és a feljavítást.

Számtalan új problémát vetettünk fel idén, tudatosan kisebb volumenű ügyekre koncentrálva. Ilyenek voltak a Kálóczy téri Vadászzászlóalj emlékmű, a révfalui híd turul madarai felújítási és pótlási kérdések, de ide kell sorolni a Pálffy-Schwarzenberg szobor áthelyezést is.

Az elmúlt év sikerei elemzése során el kell terveznünk a következő évet. Feladataink lesznek, lehetnek az Országzászló környezetének továbbfejlesztése, a Magyar Élet virága motívummal.

Fontosnak tartom, hogy a Fehérvári úti vasúti felüljárónál annak a két hősnek emléket állítsunk, akik 1945-ben megakadályozták a híd felrobbantását.

Mindezek mellett kezdeményezni fogjuk a Lépcső köz egykori híres cégérének helyreállítását.

Természetesen nem mondunk korábbi céljainkról sem, ezek a Duna bástya pajzsfal helyreállítás, a Püspökvár alatti kazamatarendszer helyreállítása és látogathatóvá tétele, és a Csángó magyar nyelvi oktatás segítése.

Minden támogatónknak, segítőnknek, családjaiknak boldog Új Évet kívánva, üdvözlettel:

Szabó Gyula elnök
Arrabona Városvédő Egyesület

Hozzászólások