Skip to content

Nincs minden veszve még a Duna bástyán sem

Sok év telt el mióta az ásatások során előkerült tekintélyes bástya szerkezeteket betemették, hogy helyüket az olcsó tömegszórakoztatás helyszínévé tegyék. Így született újjá a Dunabástya, 39-es régi-új nevén Dunakapu térként. (Megjegyezzük volt már Sztálin tér is…)

Ma a gödör garázsból egy nem túl feltűnő helyen látható egy kicsiny darabja a hatalmas Duna bástya nyugati ágyúterme ágyúlejárója egyik falának. Ez nyugodtan kijelenthető, hogy méltatlan, sőt cinikus formája városunk nagyszerű múltja egyik jelentős eleme bemutatásának. De nem csak méltatlan, hanem egyben alkalmatlan mód is az épített örökségi emlék jobb megértéséhez. Sokszor emlegettük már, hogy a Dunakapu tér nem tér valójában, soha nem is volt az, erőszak által vált teresedéssé 1939-ben.

A régészeti feltárás képei az ágyúlejáróval és az ágyúállás déli zárófalával

A Duna bástya, mint a győri reneszánsz erőd többi bástyája 1821. óta folyamatos pusztításnak kitett. Igen nagy szerencse viszont, hogy az egyes beruházások kapcsán szinte bárhol is ásnak munkagödröt a történelmi belvárosban, a várfalak, szögleterődök falai, termei lépten-nyomon előkerülnek. Méghozzá csekély mélységben a felszín alatt. Ennek oka, hogy a vár épített elemeinek csak a felszín feletti nagyjából egyharmadát bontották el, a tervezett térszín alattiakat békén hagyták. Ez azért rendkívüli, mert a reneszánsz szögleterődök, népszerű nevükön füles-bástyák lelke az alsó kétharmadban rejlik. Itt van ugyanis a szögleterőd ágyúállása a kapcsolódó boltozott terekkel, a kazamatákkal.

A Duna bástya ágyúállása a hídfő és a Stelczer utcai nyugati ágyúlejáró felől nézve

Az ágyúállás képei a hídfő felől „kívülről a kordon mögött a párkány kő golyva tagja

Így van mindez a Duna bástya, de így van a két éve feltárt és bebetonozásra váró Prohászka Iskola udvarán megtalált Vérbástya ágyúlejáró épített elemeivel is. Mindegy, ki a beruházó önkormányzat, vagy egyház a győri várnak befellegzett. Sajnos ehhez Győrben még prófétának sem kell lenni. Szomorú!

Egy viszont bizonyos a Duna bástya nyugati ágyúállása nem lett feltárva, csak igen csekély mélységben, mert a tér beruházás mélységében nem érintette. Ezt a bemutatott korabeli fényképek is igazolják.

Dr. Gerő László Magyarországi Várépítészet könyvéből az ágyúállás alaprajza

Nem kellene mást tenni, mint a nyugati ágyúlejárón át folytatni a feltárást. Persze nem vagyunk laikusok, tudjuk, hogy vízszintes régészeti feltárás nincs, felülről meg díszburkolatot kellene bontani. Ezzel a téma le is van tudva, gondolja az ellenség. De nem úgy az Egyesület. 1968-ban az „átkosban” egy ideig más volt a hozzáállás. A jelenlegi kőtár bányászok bevonásával és az ő módszereikkel lett feltárva, rehabilitálva és a mai napig üzemelő módon megnyitva a széles nagyközönség előtt. Így jöhetett csak létre műszakilag a Vaskakas- kőtár mestermű édesapám és a tatabányai bányászok segítségével. Ma 2022-t írunk, a technika is sokat fejlődött. A díszburkolat térszintje és a régészetileg „érintetlen”, valójában a 20. század pusztítása folyamán utólag betöltött, 2011-12-ben nem kutatott réteget kellene eltávolítani. A jelenlegi burkolati aljzat szintje alá a 2012-ben oda tett feltöltés helyére fokozatosan biztonsági zsalu állványt lehet bejuttatni úgy, hogy annak lábai emelhetőek legyenek A 2012-es feltöltés eltávolítása után már függőleges értelemben távolítható el szakszerűen az 1939-ben oda lapátolt feltöltés.

Az ágyúlejáró csatlakozása az ütegálláshoz, innen lehet kezdeni a föld alatti munkát.

Az eredmények és a feltárt terek ismeretében pedig eldönthető a valószínű hasznosítás módja és mértéke is. Nem kell más, csak földmunka a térszín alatt a biztonsági tető és állvány dúcolás biztos védelmében. Végre egy olyan kezdeményezés, mely sok év után valódi értékeink bemutatását célozza és munkás, szakértő kezeken kívül nem sok mást igényel.

A Duna bástya méltatlan kezelése ezzel végre pozitív fordulatot vehetne. Ráadásul Győr 750. éves évfordulójának a jelképe a füles-bástya volt. Ennyi baj és nehézség között városunk polgárai megérdemlik ezt a kis örömet, és sok-sok év után elmondható tetszhalott állapotból életre hívtuk a bástya lelkét, mely egykor az országot, a földrészt és nem utolsó sorban a kereszténységet védte.

Győr, 2022. augusztus 6.

Szabó Gyula elnök
Arrabona Városvédő Egyesület

Hozzászólások