Skip to content

Mit jelent nekünk a győri vár 1598-as visszavétele?

Az 1598. március 28-29. jogos nemzeti büszkeségünk alapját képezi, az egyetemes kereszténység védelmében betöltött szerepe Hazánk történetének aranybetűs lapjain lett megírva.

Az oszmán birodalom nyugati irányú terjeszkedését Magyarország hősies ellenállása meglassította, de ez időben megállítani teljesen nem tudta. Városunk kiváló stratégiai pontban feküdt, hadi és kereskedelmi utak csomópontjában. A török úgy nevezte: Európa Kulcsa az a vár, mely Európa minden várának kulcsát a kezünkbe adja. Való igaz, a nyugat kapuja volt Győr, ha elesik, semmi sem állja útját földrészünk lerohanásának.

Ezért sok évtizeden át építették, erősítették a győri várat, a munkában egész Európa részt vett. Így lett Győr földrészünk és így az akkori világ legnagyobb és legkorszerűbb erődje. De alig épült meg, a török 1594-ben több mint két hónapi ostrom után mégis bevette, illetve akkori parancsnoka feladta. Európán óriási pánik lett úrrá, hiszen a töröknek megnyílt az út a nyugat belseje felé. Ráadásul az erőd visszafoglalása olyan katonai erőt igényelt volna, mely egyszerűen nem állt rendelkezésre. A lehetetlen feladatra két bátor kapitány, Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vállalkozott.

A győri várat 1598. március 28-ról 29-re virradóan vívták vissza, bevetve a kor legkorszerűbb kapudöntő eszközét, a petárdát. A keresztény sereg a város utcáin házról-házra vívott igen súlyos küzdelemben morzsolta fel a védők ellenállását. A híres győri Vaskakas is ekkor szólalt meg. Az ismét kereszténnyé lett győri erődöt ezután a pogány már soha többé nem tudta bevenni. A hihetetlen és fényes győzelem híre hamar bejárta Európát, hadi eseményről szóló tudósítás, röpirat, rajz, kép és zenemű ilyen mennyiségben még nem született.

Európa-szerte emeltek úgynevezett Győr Kereszteket, melyekből számos még ma is áll. Az akkori világ ebből az eseményből ismerte meg, hogy Magyarország még egyáltalán létezik. A győri vár bevételét földrészünk több városában még hosszú évekig ünnepelték. Győrben már 1599-ben fényes ünnepséget tartottak két napost, püspöki nagymisével, körmenettel, lakomákkal, vitézi tornával. Az ünnepséget 1852-ben az önkény betiltotta, a millenium idején újra éledt, de a világháború újabb szakadást idézett elő, mely a kommunizmus évei alatt is folytatódott. 2010-ben a tisztes hagyományt, melynek ideje hosszabb még a Szent László Körmenetnél is civil hagyományőrzők keltették életre és tartják mind a mai napig.

Győr visszavétele nekünk győrieknek, magyaroknak, keresztényeknek igen becses esemény. Városunk kultúrája, vallási élete csak a vár védelmében nőhetett oly naggyá, melyre a jelenünk is épül. Hazánk visszakapta a reményt, hogy egyszer teljesen felszabadul az oszmán iga alól. Megerősödött az Istenbe vetett hit, mert mindenki bizonyos volt abban, hogy ez a haditett az Ő segítsége nélkül nem sikerülhetett volna.

De mindezeken túl világhírűvé vált a győri Vaskakas mely azóta városunk szimbólumává lett. Ez a becses jelkép egyesíti a reformáció érckakasát, az Apostoli kettős keresztet és a félholdat. És üzenete az egész világnak szól: Egy az Isten!

Szabó Gyula elnök

Arrabona Városvédő Egyesület
2022. március 11.

Hozzászólások