Kedves barátaink, győriek és az azon túl lakók!
Ismét öregebbek lettünk egy évvel, mely sok tekintetben különbözik a már mögöttünk lévőktől. Sokak véleményével egyezik, hogy ez az év nem a legszerencsésebbek egyike volt. De nem gondolva a sok bajra, inkább könyveljük ezt el úgy, mint a nagy változások évét. Változott a külső világ, szinte kifordult sarkaiból, és nem igazán tudjuk, hogy mindezen történések egy korszak végére tettek-e pontot, vagy egy világkorszak fordulópontját jelentik.
Nekünk, és a mi generációnknak ez a rendkívüli sebességgel változó, hol rettenetes, hol kedvező arcát mutató világ adatott, ebben kell élnünk, alkalmazkodnunk a változásokhoz, elviselnünk a rosszat, ugyanakkor minden lehetőségünk és tehetségünk szerint szolgálni a jót. Szolgálni még akkor is, ha esetleg a gondok borúja, szürke ködje takarja el elölünk a reménység csillagzatát. Újévi köszöntő inkább szóljon a jó dolgokról, azokról, melyek életben tartják a jobb világfordulatba vetett bizalmat.
A mi feladatunk, mint városvédőké leginkább a város kulturális javainak, épített és szellemi értékeinek védelme és az utódokra történő hagyományozása. Ebbéli vonatkozásban igen sok a teendő, de érdemi munka csak a város vezetésével összhangban, elmélyült és csendes műhelymunka során végezhető.
A városvezetésben történt változás annyi év után mindezt lehetővé tette. Jómagam és társaságunk nevében csak köszönettel tartozom jelenlegi polgármesterünknek, Dr. Dézsi Csaba Andrásnak és csapatának, hogy partnernek tekint minket és sok-sok szakmai egyeztetésünk előre lendíti a városvédelem ügyét. Úgy gondolom, ha egymás kölcsönös tisztelete és megbecsülése révén eddig mérföldeket juthattunk előbbre e területen, az elkövetkező időszak érdemi együttműködése exponenciálisan gyorsítja fel a sok csodálatos, városunk igaz fényét növelő feladat megoldását.
Mert bizony szorít minket az idő, és a felvetődött műszaki feladatok sem csekélyek. A szemlélet, mely megváltozott, méltán és büszkén tekint városunk, a jövőre 750 éves városi fennállást ünneplő Győr dicsőséges és gazdag emlékeire. Mi is így valljuk, hogy a világ egyik legkülönlegesebb városában lakhatunk. És mindez igaz a Győr Keresztekre Európa-szerte és igaz a kereszténység védelmében betöltött szerepünkre is. Mert korunknak a legnagyobb szüksége az ezen emlékezetből történő építkezésre van, és ebből fakadóan közös hitünk védelmére, annak szellemi erejére, hatalmas mivoltára. Nem mindegy, hogy házunkat kősziklára építjük, vagy homokra.
Kevés város mondhatja el a világon, hogy legfőbb jelképe a Vaskakas egyesíti magában az Egyistenhit szimbólumait: az Apostoli kettős Keresztet, a reformáció Érckakasát és a félholdat. Kiáltsuk hát világgá és tegyük tetteink által is nyilvánvalóvá, hogy egy az Isten és ebben a hitben élni érdemes.
Kívánok mindenkinek áldott, boldog és sikeres Új évet:
Szabó Gyula
okl. ép. mérnök
elnök