Győr Visszafoglalása ünnep

1598. március 28-ról 29-re virradó éjszaka olyan mélyen véste be magát városunk és Hazánk, valamint földrészünk történetébe, hogy abból és azóta még a bűnös feledésnek sem sikerült kitörölnie. A kora-újkor világában nincs még egy ehhez fogható jeles esemény.

A róla készült lelkesítő röpiratok, legkülönfélébb művészeti alkotások (irodalom, zene, rajz, szobrászat és festészet) száma a mai kor emberét is elgondolkodásra készteti. Arról nem is szólva, hogy Európát szó szerint elárasztották a Győr Keresztek.

Ma 422 éve annak, hogy városunkat Pálffy és Schwarzenberg generálisok vezetésével visszafoglalta a királyi sereg. A hajnalban kezdődő, a vár visszafoglalásáért vívott küzdelmet a Fehérvári kapun felrobbantott petárda dördülése nyitotta és a keresztény sereg teljes diadala zárta. A Kereszténység Védőpajzsa, Európa Kapuja bástyáin immár nem a lófarkas zászlók lengnek, hanem a Szent Szűz képével és Koronával ékesített lobogók. Mindannyian ismerjük a Vaskakas történetét és a városunk jelképévé lett Apostoli Kettős Kereszttel, a reformáció Érckakasával és török Félholddal ékesített Szent jelkép mai kornak is szóló üzenetét:

EGY AZ ISTEN.

Mi nemcsak az egykor volt bátor férfiak emléke előtt hajtunk fejet, hanem hálával telt szívvel köszönjük meg a magyarok Égi Patrónájának közbenjárását, hogy a Seregek Ura úgy döntött, visszaadja gyermekeinek ezt a várost. Megerősíti a keresztény hitet és védelmet nyújt a pogánysággal szemben. Valóban e vár belseje már csak fogolyként látott törököt és a falak védelmében a keresztény hit és kultúra addig soha nem látott fejlődésnek indulhatott.

Városunk hittel és lokálpatrióta szeretettel védett falait ma is ostromolja a rossz szellemek hada, a kivagyiság, a kevélység, a mohóság, a restség. Azonban az idők változnak és most újra itt a kitűnő alkalom, hogy szépapáink példáját szem előtt tartva visszavigyük szeretett városunkat abba a szellemi teremtő szférába, ahová a visszatérést a 422 évvel előttiek szánták.

Itt az idő, itt a mód, rajta, vegyünk szellemi birtokukba végre városunkat, ültessük el azt a mustármagot, mely fává hajt egykor.

Arrabona Városvédő Egyesület
2020. március 29.

Hozzászólások