A hasba szúrt Madonna

Nemrég a helyi néplap közepén kiterjedt önkormányzati hirdetés volt olvasható, melyet a helyi városvezető széles mosollyal, jól szabott öltönyben ajánlott az úri közönség figyelmébe. A hirdetés a nyári, önkormányzat által szervezett programokat ismertette, felette kék fehér színben a hivatalos városi dizájn-jelkép sor. A 21. századi módon kifejezésre juttatott városi hivatalos jelképsor közepén újra feltűnt a Széchenyi téri Mária oszlop. Ez legyen most felhívásunk tárgya.

A jelképsor egymás mellett szerepelteti épített örökségünk léptékében eltorzított, valószínű a logó sor magassági korlátja miatt nyomorékká, idiótává degradált elemeit. Majd ezek közé suvasztja a jelenlegi hatalom által elkövetett utcai gyönyörfokozó műtárgyakat. A logósor sajátja még a léptéktorzítás nyilván, hogy a görbe tükör, a Széchenyi téri spriccni, no meg a szódásüveg is érvényesüljön. Egyszóval sikerült egy valóban e századi szellemű jelképsort összerántani, lélek, kifejezőerő és hangulat menteset.

illusztráció: Győr-Imázskiadvány / www.gyor.hu

Lássuk azt, amelyik a Széchenyi téri Mária oszlopot láttatja. Erősen stilizált, a szobrok a sakkjáték paraszt figuráit mintázzák. Szűz Mária űrhajós búrával „koronázott” alakjának oldalából, nagyjából derék magasságban negyvenöt fokban döntött, egyágú kereszt áll ki. Az ábra leginkább a gyermekek iskolában használt rovargyűjtemény felszúrt cserbogarára emlékeztet. Mi már a 2017. évi győri Adventet 2018. januárban hirdető óriásplakát kapcsán jeleztük, hogy az ábrázolás rossz, megbotránkoztató, sőt tudatosság esetén blaszfém. A mi Mária oszlopunk Szent Szüze ugyanis nincs egyszárú kereszttel átdöfve, hanem jobbjában a gyermek Jézust tartja a jogarral, fején gyönyörű barokk koronával hirdeti a kereszténység győzelmét a pogányság felett, jelesül Budavár visszavételét a töröktől.

Dizájn 21. századi módra.

Nem szabad egy ilyen esetet elbagatellizálni. Először is egy magát kereszténynek nevező városvezetés megbízásából jött létre a súlyosan hibás ábra. Másodszor, egy olyan város jelképsora részeként, amelynek vezetője az Európa Kulturális Fővárosa címre aspirál. Harmadszor, ezen jelképsort védetté válása előtt bizottságok hagyták jóvá. Így az elhibázottságának mértékét tekintve botrányosnak alappal nevezhető ábrát nem csak egy szempár vizslatta. Nevezhető így az eset olyannak, mintha valaki a saját nevét sem képes hiba nélkül parafálni, de jó példa rá, mikor Móricka kiírta az iskola falára krétával, hogy: “hüje Pistike”.

Ez a szoborcsoport városunk legismertebb szimbóluma, még az idegenek számára is az, tekintve a számtalan képi ábrázolást. Ebben a megjelenítésben hibázni nem puszta slendriánság. A képi megfogalmazás alapvető ismerethiány jele, mely igencsak kínos a pont a kulturális fővárossá aspirálás idején. Végül is a maximalizmus ide vezet, a bődült, szégyenkezésre méltó hibához – tegyük hozzá nem az egyetlenhez.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?