Ismét az új építési rendeletről

Az új építési rendelet nyíltan vagy burkoltan több legyet is üt egy csapásra. A kormány kiegészítő rendeletekkel kedvező helyzetbe kívánja hozni a fiatalok lakásszerzését (CSOK), ennek érdekében megszünteti a 300m2 hasznos alapterületig az engedélyezési eljárást és csak bejelentési kötelezettséget ír elő az építés feltételeként, ami után 15 nappal már meg lehet kezdeni az építkezést. Mindezt azért, hogy a tőkével rendelkező beruházóknak és kivitelezőknek ne kelljen az építési engedélyezés elhúzódását kivárniuk. Átszervezik az építéshatóságot, ami másra nem jó, csak arra, hogy létszámot csökkenthessenek. Az új rendelet szerint a felelősséget pedig ezután a tervező viseli, a hatóság a bejelentés tudomásul vételén felül a rá vonatkozó szabályok alapján ellenőrizheti az építkezést.

A rendelet a hivatalos kommunikáció szerint “egyszerűsíti” az építési engedélyezési eljárást, azonban a tervezői oldalra ez egyáltalán nem igaz. Az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalmazza például, az 1:200 méretarányú helyszínrajzot és utcaképet. Az engedélyezési eljárás során a csatolni szükséges tervanyag az elmúlt harminc évben jelentősen kibővült (statikai számítások, egyedi kiviteli tervek bizonyos esetekben, tűzrendészeti igazolások, energetikai igazolás, mozgáskorlátozottak közlekedésének biztosítása, kéményszámítások, épületgépészet, klíma, zöldterület-kialakítás stb), és ehhez most pluszban adtak még hozzá továbbiakat. A tervezői oldalon tehát nagy a nyomás és a felelősség is, ez pedig egyértelműen a tervezési díj növekedéséhez vezet, amelyet képes tovább emelni a hat kötelező alkalommal történő művezetés is.

A rendeleten tehát erősen érződik a kivitelezői (beruházói) lobbi, ami viszont az egész rendszert egyértelműen torzíthatja. A változtatás szinte minden felelősséget a tervező nyakába rak, holott a beruházói, a tervezői és a kivitelezői folyamatoknak egyensúlyban kellene maradniuk, mert ezek egymástól szétválaszthatatlanok. Az építőipar a gazdaság meghatározó része, ezért ennek megfelelően kellene kezelni, azonban a jelek szerint biztosan nincs a helyén az ágazat. Érdemes visszakeresni és aktualizálni néhai Bodonyi Csaba DLA építész Diagnózis és terápia című írását, amely világosan megmutatja, hogy ebből az új rendeletből a szakmaiság teljesen hiányzik.

Vélemény, hozzászólás?