Skip to content

Hidrológiai szakvélemény a Püspökerdőben létesíteni kívánt kajak-kenu pálya műszak leírásához

Az Arrabona Városvédő Egyesület budapesti, független hidrológiai szakértő véleményét kérte mivel a főépítész úr és a Településfejlesztési Főosztály a 2015. augusztus 13-án rendezett egyeztető tárgyaláson nem mutatta be többek között a környezeti hatástanulmányt, annak részleteiről nem volt hajlandó semmit elárulni, illetve a megismerhető műszaki leírásban a hidrológiai szakvélemény sem volt benne. Úgy gondoljuk, hogy a beruházás központú szemlélet Győrben már többször bizonyította kártékonyságát, és nem szabad hagyni, hogy ez tovább rombolja a város jövőbeli esélyeit arra, hogy élhető településként szolgáljon a következő generációk számára is.

Első ránézésre a jól láthatóan sebtében összeállított anyag a nem győri, és a nem kimondottan térképolvasó ember számára a beazonosíthatóságot segítő jelzések hiánya miatt értelmezhetetlen. Ráadásul a közvélemény előtt máig nem tisztázott a veszélyeztetett, kiirtásra szánt erdőterület mértéke. Erre egyértelmű választ a műszaki ad leírás, mely az érintett területek felsorolásakor részletezi ennek mértékét: „a fejlesztéssel elsődlegesen érintett, állami tulajdonban lévő telkek helyrajzi száma, teljes területe és művelési ága” alapján a 10140/1 a hrsz 34,4451 hektár erdő, valamint a 10207 hrsz 3,0946 hektár erdő, vagyis összesen 37,5397 hektár erdőt érint a beruházás.

A hatástanulmányok elkészítéséig, illetve a beruházást alátámasztó végkövetkeztetésig bármilyen véleményt mondani felelőtlenség. A hatástanulmányokat, ha egyáltalán elkészültek, miért nem hozták nyilvánosságra? Hiányzik továbbá a megalapozott szakmai válasz több, az egyeztető tárgyaláson felvetett kérdésre. A beépítésére vonatkozóan tett kijelentések ellentmondásosak. A műszaki leírás 15. oldalán a következő megállapítással találkozhatunk: „A város területének felhasználását meghatározó leírás szerint a Püspökerdőnek, Győr tüdejének beépítetlen, jelentős biológiai aktivitású területnek kell maradnia“. Köztudott, hogy a Püspökerdő szóban forgó része, beleértve a holtág által határolt teljes területet, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezeti besorolás alá esik, melyen az OTrT 14 § szerint új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Ezen felül a terület részlegesen érinti a nagyvízi meder területet is, mely övezetben az OTrT 16 § szerint ugyancsak nem jelölhető ki beépítésre szánt terület. A tervezési terület továbbá magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezetet is érint. A magterület az OTrT 2 § 17. szerint „kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természet közeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont”. A műszaki leírás szerint a terv nem jelöl ki új beépítésre szánt területet. A legfontosabb azonban az, hogy az OTrT 17 § (6) szerint „Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető”. Ez azért fontos, mert a pálya egész területét ki kell ásni, amely tevékenység bizonyos szempontokból bányászati tevékenységnek minősíthető.

A műszaki leírás megfogalmazza, hogy a terület felhasználásának meghatározásakor az elsődleges szempont az volt, hogy a túlzott mértékű beépítést elkerüljék. Itt találkozhatunk az első ellentmondással, hiszen korábban felsorolásra kerültek azok a körülmények, melyek egyértelműen tiltják a beépítésre szánt területek kijelölését, itt azonban már arról van szó, hogy „a terület túlzott mértékű” beépítését elkerüljék, tehát mégiscsak szándékukban áll beépítésre szánt területek kijelölése. Pár oldallal később ismét kijelenti a dokumentum, hogy a terv a fejlesztési terület egészének beépítésre nem szánt terület-felhasználásával számol, ugyanakkor a létrejövő „kis szigetetbeépítésre nem szánt különleges sportolási célú területbe sorolja át. Ez a leírás szerint 6 hektárnyi terület. Itt hatalmas csúsztatásnak lehetünk szemtanúi, ha megnézzük, hogy mit is jelent valójában a „beépítésre nem szánt különleges sportolási célú terület” övezeti besorolás, és főleg azt, hogy ez a teljes módosítandó övezetnek csupán kis százalékát érinti! A Püspökerdő kiirtandó részére vonatkozó övezeti átsorolások között az eredeti „erdőterület, turisztikai, közjóléti erdő” besorolás a létrejövő nagyobbik sziget esetében marad fenn, az elpusztított erdő többi része gyakorlatilag a pálya, amit „állóvizek és holtágak medre és partja” besorolást kap. Látni kell azt is, hogy a kiirtandó mintegy 37 hektár legnagyobb része ez utóbbi kategória, a beépítésre nem szánt terület pedig a teljes terület legkisebb részletét képezi. A műszaki leírás több helyen is kijelenti, hogy nem kíván új, beépítésre szánt területeket kijelölni, hiszen ezt nem is tehetné.

Térjünk vissza a „beépítésre nem szánt különleges sportolási célú terület” besoroláshoz, melynek leírását a 2014-052 számú GYÉSZ módosítás is tartalmazza, miszerint ebben az övezetben sportpálya, sportlétesítmény, játék- és sporteszköz, illetve a sportpályához és sportépítményhez kapcsolódóan szociális, egészségügyi épület, igazgatási épület, telkenként legfeljebb egy darab, 150 négyzetmétert nem meghaladó kiskereskedelmi, vendéglátó épület, valamint tároló építhető. Az épületmagasság a sportoláshoz kapcsolódó műtárgyak esetében maximum 15 méteres lehet. A maximális beépíthetőség pedig 5%, ami 6 hektár esetében 3000 négyzetméter! Hogy könnyeben el tudjuk képzelni ezt az alapterületet, az annyit jelent, hogy egy 300 méter hosszú, 10 méter széles területen a korábban meghatározott maximum 150 négyzetméteres alapterület mellett 20 új épület megépítését teszi lehetővé, még egyszerűbben, ez a terület akkora, mint a Széchenyi térnek a Pálffy étterem teraszai, a Lloyd és a bencés gimnázium által határolt területe! Ez várható az erdő helyett 6 hektáron. Vagyis a terv a korábbi kijelentésekkel ellentétbe számol egy egészen komoly mértékű beépítettséggel.

A hidrológia szakvélemény felhívja a figyelmet egy másik problémára is, mely szerint a terület védett ivóvízbázist érint, melyről elnagyolt és nem megfelelő tájékoztatást nyújt a műszaki leírás 50. oldalán szereplő ábra. A tervezett sportlétesítmény egy része a vízbázis külső védőövezetének A és B védőövezetébe esik. A belső védőövezet a tervezett létesítmény területén kívül helyezkedik el, de határa ahhoz nagyon közel van. Mindezek ellenére a dokumentáció, noha hivatkozik a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII. 18.) kormányrendeletre, megelégszik annyival, hogy kijelenti, ez nem akadályozza meg a beruházást, és a meghatározott feltételeket majd az építkezés során figyelembe fogják venni. Azoknak, akik nem gyakorlottak az efféle dokumentumok olvasásában, elmondjuk, hogy egy megalapozott szakmai döntés sem születhet ilyen kijelentések nyomán, főleg nem egy ekkora erdőterületet veszélyeztető rendezési terv módosítása. Emellett pedig a vonatkozó kormányrendeletnek a műszaki leírásban közölt melléklete szerint a belső védőövezeten belül minden építmény létesítése tilos! A korábban tárgyalt „beépítésre nem szánt különleges sportolási célú terület” pedig bőven a védőövezeti határon belül van. Emlékeznek, ahol a 3000 négyzetméteres maximális beépíthetőségre adott a lehetőség. És a végére maradt a legjobb: noha sportlétesítmény építése, vagyis a kajak-kenu pálya létesítése elméletben nem tiltott, azonban annak építéséhez, illetve az építési engedélyek kiadásához környezeti hatásvizsgálatra van szüksége. Ez a dokumentum azonban nem tartalmazza ezt a vizsgálati anyagot, az egyeztető tárgyaláson ezt nem volt hajlandó bemutatni a főépítész, és gyakorlatilag meg is tiltotta az ott jelenlévőknek, hogy ezt a dokumentumot megismerjék.

Azonban még mindig nincs vége. A hidrológiai szakvélemény felhívja a figyelmünket egy másik problémára is. A műszaki leírás 8.2 pontja foglalkozik a szennyvízelvezetéssel. Ebben a részben egyrészt megemlítik, hogy a „tervezett sport és rendezvény területen lehetőség lesz építmények. épületek elhelyezésére is” (Emlékeznek, ugye? Nem számolnak nagy mértékű beépítettséggel). Másrészt kihangsúlyozzák, hogy két állapotra szükséges a szennyvíz elvezetésének megoldása, „a rendezvények idejére és a mindennapi használatra”. Az utóbbi állapotban keletkező szennyvizet a városi hálózatba kívánják elvezetni kényszer-áramoltatású vezetéken a Duna utcai végaknába. A rendezvények idejére pedig mobil WC-k használatával számolnak. A korábban hivatkozott 123/1997 (VII. 18.) kormányrendelet 12 § (1) szerint „a felszín alatti vízbázisok külső védőövezetén és védőidomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetőleg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyező anyag, illetve élőlény kerülhet, tilos”. Továbbá a (2) d) pont szerint „a létesítmények, így például lakóépületek, sport- és szabadidő-létesítmények, üzemek szennyvizét zárt, nyomáspróbával ellenőrzött szennyvízcsatornával kell elvezetni”, amelynek elviekben megfelel a kényszer-áramoltatású vezeték, a vízzárósságot azonban folyamatosan ellenőrizni kell, arról vízkivételi naplót vezetni kötelező. A mobil WC-k telepítése viszont már problematikusabb, ugyanis a 253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) 99. § (1) szerint „az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell megvalósítani és fenntartani. Az illemhelyek és a tisztálkodó helyiségek berendezéseinek számát az építmény, az önálló rendeltetési egység, a terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell megvalósítani. Az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehetőségét”. A műszaki leírás 2000 fő befogadására alkalmas nézőtér kialakításával számol. A hivatkozott Kormányrendelet 99 § (3) pontja szerint „az építményekhez az illemhelyek számát az egyidejű használóinak a tervezett, becsült összlétszáma alapján” kell meghatározni, ami “200-1000 fő összlétszámhoz minden megkezdett 30 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg 80 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges“, továbbá “1000 fő összlétszám felett az illemhelyek és az akadálymentes illemhelyek számát a tervezési programban az egészségügyi követelmények megtartásával kell megállapítani“. Ez az előírás tehát legalább 55 db mobil WC és legalább ennyi kézmosó telepítését írja elő egy-egy rendezvény alkalmával.

A parkolással kapcsolatban is érdekes dolgokra bukkanhatunk. Az OTÉK 4. számú mellékletének 8. pontja szerint „sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 5 férőhelye után, lelátóval rendelkező, fedetlen vagy részben fedett sportlétesítmény minden megkezdett 15 férőhelye után” egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani. Ez tehát minimum 133 új parkolóhelyet követel meg a közvetlen környéken. Erre a műszaki leírás is kitér, amihez hozzáteszi, hogy a GYMJV 66/2004 (XII. 20.) önkormányzati rendelet (4) a) pontja értelmében a „sportolási célú területeken a terület lökésszerű forgalmi terhelésének csillapítása érdekében az OTÉK-ban meghatározott számú parkoló 50 %-ának befogadására alkalmas ideiglenes többlet parkoló-területet kell kijelölni a kiépített parkolókon túlmenően”, ami további 67 parkolóhely megteremtését írja elő, a tervezési területtel szomszédos területeken. Kitűnik azonban a dokumentációból, hogy a közvetlen közelben erre egyedül az egyetem parkolói alkalmasak, a többi alternatíva esetén a távolság minimum fél kilométerre növekszik, illetve feltétele az egyiknek egy gyaloghíd megépítése is. A kerékpáros közlekedés tekintetében kitér ugyan a műszaki leírás a még hiányzó megközelítési útvonalak megvalósításának szükségességére, azonban arra nem, hogy a kerékpárok tárolására alkalmas területet hol és miként kívánja kijelölni. Az OTÉK 7. számú melléklete (az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása) alapján “sportolás, strand célját szolgáló egység minden megkezdett 20 férőhelye után 2 db kerékpártároló hely kialakítására van szükség“, ami ebben az esetben 200 darabot jelent összesen. A műszaki leírás a kerékpárforgalmat a nagyobbik szigetre kívánja átvezetni, vagyis a tárolást is itt kell megoldaniuk, erre azonban nem találtunk semmi utalást a tervdokumentációban.

A hidrológiai szakvélemény rámutat arra is, hogy a műszaki leírás 8.3 pontjában, mely a csapadékvíz elvezetéssel foglalkozik szó esik arról, hogy a „létesítmény működéséhez és üzemeltetéséhez szükséges, elengedhetetlen gépjárművek közlekedéséhez szükséges burkolatra jutó csapadékvizet össze kell gyűjteni és megfelelő tisztítás után az a medencében bevezethető”. A medence jelen esetben a kajak-kenu pályát jelenti. A 123/1997 (VII. 18.) Kormányrendelet 12 § (2) b) pontja szerint „a külső védőövezet területén”, amely magában foglalja beruházás egy részét, „új közút nem létesíthető”, valamint a „meglévő áthaladó közutat és az útárkot vízzáró burkolattal kell ellátni. Az útárkot úgy kell kialakítani, hogy a vizeket a külső védőterület határán kívülre vezesse”. A 11 § (2) pontja kimondja, hogy a belső védőövezet területén a „terepfelszínt úgy kell kialakítani, hogy ott csapadékvízből visszamaradó pangó vizek ne keletkezhessenek”. A kajak-kenu pályába történő csapadékvíz elvezetése nem szabályos, illetve a terveken, valamint a tervezett létesítmények felsorolásában nem szerepel a megtisztításra szolgáló építmény sem.

Végül a sportágat kedvelők részére egy apró figyelmeztetés: a tervezett pálya teljes hossza 1300 méter, ami sok vízi sportágat kizár erről a területről, így a sárkányhajósoknak és az evezősöknek továbbra is máshol kell majd versenyezniük. A pálya szélességéről az egyeztető tárgyaláson nem sikerült dűlőre jutni, a tervező egy vonalzóval mérte meg az egyik tervrajzon a pálya kijelölt helyét, és így mondott 126 métert. A korábban, a Holt-Rábca mederbe tervezett pályát 150 méteres szélességűre szánták. A főépítész emellett elmondta, hogy valójában nem célja az önkormányzatnak, hogy komolyabb nemzetközi versenyeket bonyolítsanak ezen a pályán a jövőben. És megemlítette azt is, hogy valójában korántsem biztos, hogy megépül a pálya egyáltalán. Erre az egyik biztató jel az lehet, hogy szakemberek véleménye szerint a kivitelezésre minimálisan 2 évet kell számolni, ami így szeptember elején már eleve nem áll rendelkezésre, és legkorábban a szeptember végi közgyűlés hagyhatja jóvá a rendezési terv módosítását, ami után a tervezésre is időt kell szánni, mert ugyebár az fel sem merülhet senkiben, hogy kész tervei vannak ennek a pályának, amit az önkormányzat már ki is fizetett és most már csak a törvényes utat kell kijárni, hogy gyorsított eljárás keretében az építési engedélyek október elején meglegyenek, és indulhasson a kivitelezés. Bár így is csak szűk 19 hónap áll rendelkezésre a befejezéshez.

Úgyhogy ez a terv több sebből vérzik. Ennek nem szabad megvalósulnia, és bizonyos hírek, no meg a főépítész ködös utalgatásai alapján nem is fog megvalósulni. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy az Arrabona Városvédő Egyesület nem a pálya megépítése ellen van, hanem az ellen, hogy azt a Püspökerdő rovására létesítsék.

Hozzászólások