Megvolt a választás lehetősége…

2014. október 12-én úgy tűnik, hogy a győriek azon részének többsége, akik elmentek szavazni, helyeselte azt, amit az elmúlt évek helyi politikai hatalma városfejlesztés címén véghez vitt, és amit ezen időszak alatt a központi hatalom itt létrehozott. Vagyis ők egyet értenek a Duna-bástya ICOMOS citrom-díjas elpusztításával, a több száz ingyenes parkoló megszüntetésével a rakparton, az ártérbe vezetett úttal és az árvízkor közlekedésre alkalmatlanná váló Kossuth-híd helyzetével. Elégedettek a világ valószínűleg legdrágább klozetjével a Dunakapu téren, a Brády-ház helyén emelt plázastop felmentéssel és a mélygarázzsal, a sísáncokkal egy barokk tér helyén, a plexi-szoknyás turulmadarakkal a Kossuth-hídon és a Pálffy-Schwarzenberg szobor trágyadombra emelésével, nem beszélve a talapzatába költözött hajléktalanokkal! Büszkék arra, hogy a városvezetés foggal-körömmel védelmezi Haynau képét a városházi díszteremben, a ki tudja hányadik kijelölt helyén épülő új Arénára, mely szegény Magvassy-csarnokra telepedett, mint tyúkanyó a tojásokra. Tapsolnak a letarolt fáknak itt és az Eötvös-parkban is, a sikeres integrált városfejlesztési stratégiának, melyet valahogy sohasem lehet végrehajtani. Egyetértenek a Jedlik híd körforgalomba öltött körforgalmi csomópontjaival, Révfalu emblematikus épületeinek eltüntetésével és a híd forgalmát fogadni nem képes Szigeti és Újvárosi úthálózattal. Tetszik nekik a révfalui narancssárga kővitorla, a félreértett óriás szódásüveg, a Frigyláda szeletelt főtt tojásra hajazó körítése, a negyedik, ugyanarra a kaptafára faragott Szent László szobor, Erzsébet királyné szennyvízátemelőre telepített emlékoszlopa, és a csak időszakosan működni képes vízi játszótér a Szent István úti forgalom bűzös gödrében. Arra szavaztak, hogy a folyópartjainkat kövezett kanálissá tegyék vezetőik, hogy az ifjúsági olimpia ingatlan panamáiból a kivételezettek tovább gazdagodhassanak, hogy a frissiben felújított Baross-híd pár év múlva csak busszal és taxival legyen járható, az autós forgalmat pedig tiltsák ki onnan, mert az intermodiális központnak kell a hely. Köszönik, hogy továbbra sem történt még csak kísérlet sem az Ipar úti híd megépítésére, amely végre városunkat a kellős közepén átvezetett, kezeletlen észak-déli forgalomtól megszabadítaná, köszönik a híres elkerülő utat, ami az M1-es banai csomópontjától egyenest az autógyárhoz vezet, és köszönik a sebtében megépített, bérelt, majd hirtelen megvett, offshore-parkolóházat az aluljáró mellett, és a logisztikai központ körüli gyanús ingatlanügyleteket is. Ellene szavaztak a nyilvánosságnak, az áttekinthetőségnek, az ellenőrizhetőségnek, sőt adott esetben a számonkérhetőségnek is. Nem bánják, hogy a létrehozott holding elnyelt mindent: a közbeszerzések rendszerét, az eladósíthatóság lehetőségének kizárását, a betekinthetőséget és az áttekinthetőséget is. Köszönik ezt a megteremtett közeget.

Az eredmények azt mutatják, hogy a győri szavazók örülnek, hogy a győri dunai szabad strand felújítása még várat magára, annak is, hogy a nyár közepén be kellett zárni. Örülnek az elbontott keksz- és olajgyár várossebeinek, a parlagon hagyott beépítetlen telkeinek, az el- és felhagyott vagongyári telepeknek, a piac csonka-bonka maradékának a Gulágon, és a skanzenné dermesztett „lüktető” belvárosnak is. Szavazatukkal kifejezték abbéli akaratukat, hogy a következő öt évben a Bécsi kapu tér, és a Virágpiac helyén is mélygarázs épüljön, és ezzel a megyei értéktárba frissen felvett győri várat tovább pusztítsa a város vezetése, kifejezettek kérik, hogy az egykori Vaskakas étterem tetején üveg emelet létesüljön, és kívánják, hogy megvalósuljon az intermodiális csomópontnak nevezett ki tudja mire jó beruházás. Mert a hozzávaló pénz számolatlanul ömlik, és szinte szabadon elkölthető bármire, amit a minden szakértelem és felelősség nélkül ötletelők kórusa dünnyög a néhány inkompetens döntéshozó fejébe. Fel sem merült a győrben szavazókban egy alternatív város képe, ahol a rend, a mértékletesség, az ízlés és a vele járó közjó az úr. Mi, győri polgárok, pedig éltünk állampolgári jogunkkal, megtettük, amit demokratikus keretek között ma még lehetett tenni ebben az országban.

Hozzászólások